felmentés

van úgy, hogy készülsz rá, számítasz rá, és amikor tényleg megtörténik, akkor mégis váratlanul ér. és akkor hiába a begyakorolt lazaság, sehol a jól összerakott, átgondolt mondatok, a hűvös visszafogottság. van helyette ideges mosolygás, felesleges kérdések (mégis, megkérdezhetem, miért?)és beszédkényszer természetesen, hogy a velem szemben ülő Kifürkészhetetlen Mosolyút meggyőzzem, tökjól vagyok, végre megvalósítom az álmaimat. és hogy perszehogy nehéz 11 év után összeszedni a cuccot és leadni a kulcsot.
az igazán különös, ami utána jön. hogy tényleg jó, felszabadító érzés. egy pillanat alatt kellő távolságra kerülnek az addig nagyon fontos problémák, sos ügyek. helyette jön a tervezgetés, a számolgatás, meddig lehet csak pihenni, mikortól kell állást keresni, mikortól muszáj állásban ülni újra. a jövő lehetőségekkel teli napfényes tengerpartnak tűnik, amit reálisnak tűnik elérni.
és jön az érzés: mi mindent meg tudok tenni, amit e nélkül a farbarúgás nélkül talán soha. illetve nyilván igen, de szétszakadva, nem kellően koncentrálva, fáradtan. tessék, itt a talentumod, kezdj vele valamit.
nagy kihívás, talán még sosem volt ekkora. bizonyítani a családnak, a barátoknak, az ellendrukkereknek, és persze magamnak, hogy nemcsak ötletelni tudok és lelkesedni, de kész és képes vagyok dolgozni a magam dolgáért, a magam érdekében.
de mielőtt belevágok, hátravan a rendrakás asztalon, fiókban, a számítógép mappáiban. mert bár az indok a létszámcsökkentési kötelezettség, a feladatok adottak,csak egy szánhúzóval kevesebb csinálja az ugyanannyit. viszont nekem könnyebb úgy elmenni, hogy nem hagyom őket szarban. legalábbis valamennyit elhordok belőle, és mindenki jól jár. például az, akit majd fel kell venni a helyemre, hiszen előbb-utóbb látszik majd, hogy muszáj.
és hátravan még az elköszönés. a korábbi tervemet, hogy a tárgymezőbe ezt írom: game over, elvetettem, helyette a napsugaras jövőt villantom fel barátaim és üzletfeleim előtt. az új cím már megvan: (az) elbocsátott szép üzenet(e)

sok sikert és kívánom, hogy minden valóra váljon, amit szeretnél! a barátok miatt pedig ne aggódj, aki fontos, megmarad, és te is megmaradsz nekik.